|
|
|
Rám vár.
Régen,
Egyedül ül
Egy ócska széken,
Körötte körben,
Tucatnyi tükörben
Látom két,
Közönyös,
Kék
Szemét.
Eleven
Lelkét
Hiába keresem,
Nincs köztünk más,
Csak a szék,
És tizenhét év.
Egy felnőtt nemzedék.
Látom
Lusta száját,
Mosolyán átvillanó
Elernyedt,
Erőtlen vágyát,
Régen,
Márcsak nézem,
Hogy ül
Egyedül a széken:
Unottan,
Fiatalon
És nagyon szépen.
_______________
|
Illatod
S a füst
Kavarog.
Ezüst üvegben szesz,
Ujjaid hegyén ritmus.
Futó gondolatok.
Emlék.
Sok szeretkezésre alkalmas szék,
Rajtuk férfi combok,
S langyos női lábak.
A Tiéd.
S az enyém.
Nézlek.
Ujjaid között árnyékot vet a fény,
Én megsimitom.
Ugyanazt érezzük ketten
Összeboruló ölünk
Árnyékos tájain.
Férfi combom s szétvetett lábaid
A széken,
A szeretkezésre is alkalmas széken
Kavarognak mint az illat,elvegyülve a füsttel
És nincsenek többé gondolataink.
___________________________
|
Felemelkedik.
Arcán lobban a kéj.
Figyel,
Fáraszt,
Lebeg felettem,
Érzelmeim sekély,
Elapadt tavát kutatja
Mohó szemmel.
Önmagát keresi bennem.
És újra lecsap rám.
Ágyékomból kitép
Hazug szenvedéllyel
Egy élő,
Lüktető,
Eleven érzést.
Szaggat,
Sért,
Megaláz,
Vadul dobogó szivembe mar
És véres zsákmányával
Elégedetten,
Fölém borul. |
Nézlek
Csúnyán,
Eszelősen.
Irigy karomba
Fonlak erősen.
Gyalázlak,
De nem löklek el.
Megátkozott,
Törékeny tested
Tépem
Két kezemmel.
Megütlek
Vad gondolattal,
És felserkedt sebeidbe
Belémarom
Két karommal,
Hogy Te
Teremtője,
És temetője vagy
Minden kifordult rögnek,
Minden kútnak,
Minden toronynak,
És egy őrült
Életútnak. |
|
|
|
|
|
| |
 |
VIA DOLOROSA
(olvasáshoz klikk a képre!) |
| |
|
|
| |
| |
| |
| |
|
